Március 19.   József napja

A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"

(A názáreti ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus nevelőapja.)

A középkorban az alázatos József még meghúzódott a betlehemi istállóban, annak félhomályában. A Debreczeni-kódex szerint József hét hónapig távol volt Názárettől, s eközben látogatta meg Gábriel Máriát; mikor hazatért, már áldott állapotban találta asszonyát, akivel szűzi házasságban élt („józsefházasság"). El akarta hagyni őt, de az Úristen jelentette neki, hogy Mária az élő Isten fiát hordozza méhében és szeplőtelen.

József a barokk jámborságban válik hatalmassá, amelyben „Krisztushoz és az ő anyjához mindenekben hasonló'. Kezdetben a franciskánusok, majd a szent nevének ünneppé avatása (1479) után más rendek is, mindenekelőtt a karmeliták és Nagy Szent Teréz buzgólkodnak kultuszának terjesztésében. A Habsburgoknál a XVII. században honosodik meg tisztelete. Lipót kései fiúgyermekének megszületésében „József járt közbe', ezért választotta a trónörökös névadó patrónusának. Ezzel máig virágzó „névdivatot" teremtett Közép-Európában. A József keresztnév először az arisztokráciában, majd a nép körében terjed. Eleinte a katolikusok keresztelnek Józsefre. A szlavóniai Kórógy reformátusai a bevándorolt katolikusokat tréfásan „Jóska bácsi" névvel illették. Lipót Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta (1675). Később Bécs (1683), majd Buda (1686), illetőleg hazánk fölszabadulását József mennyei közbenjárásának tulajdonította.

Napját az idősebb szegediek félünnepnek tekintik, a földet vassal turkálni ilyenkor tilos. IX. Pius pápa pápasága egyik válságos időszakában az egyház védőszentjévé nyilvánította (1870). A hívek századunkban a március hónapot Józsefnek szentelik. XII. Pius a meglévő mellett új ünnepet is adott a „munkás' József tiszteletére, május 1-jét. Csehország (1654), Bajorország (1663), Ausztria (1657) egyik védőszentje lesz.

Ő egyebek között a jó halál, házasság és család, árvák, famunkások: favágók, ácsok, asztalosok, koporsósok, majd a munkásság védőszentje. Kisjézussal a karján, továbbá liliommal, pálmaággal, ácseszközökkel, kizöldellt bottal jelölik. Alig akad templom, ahol szobrával ne találkoznánk. A kaposvári ácsok az ő ünnepén végezték húsvéti gyónásukat. A vasvári iparosok a dominikánus templom Szent József képe előtt gyertyát szoktak gyújtani, misét mondtak és felajánlást tettek ünnepén. Az egyház egyre virágzóbb József kultuszának hatására a hét szerdáját szentelik különös tisztelettel. A kistelkiek hite szerint, ha valaki József napon böjtöl elhunyt vérrokona lelkiüdvéért, az azonnal megszabadul a tisztítótűzből és még aznap jelt ad. A „Szent József olvasója" hatvan szemből áll, József földön eltöltött éveinek tiszteletére (a szemek fehérek: József tisztasága, és kékek: az ő mennyei boldogsága). A múlt század végén, amikor a parlament elfogadta a polgári házasság törvényét, s nem volt már kötelező az egyházi kötés, különösen megszaporodott a József név az országban. Népünk az ő családot őrző erejével próbált védekezni a család szétzüllesztése ellen.

Számos katolikus vidékünkön napja tavaszkezdetnek számít. „József kedvessége, jó év kezessége" a bókaháziak hitében.

Akik Szegeden télidőben nem iparkodnak a havat eltakarítani, tréfásan eképpen mentegetőznek: „majd mögfogadom Józsefot, majd elhordja ő".

A tanyaiak szerint a cigány is azt mondja: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik a földbe a füvet, akkor is előbújik".

A kiskárpáti szlovákok e napon virágzó mogyoróbarkával térnek hajlékukba.

Göcsej egyes falvaiban pedig a marhát ezen a napon eresztik ki először a legelőre.

Sok helyütt József engedi ki a méhrajokat. (A méhek a középkori hitben szűzies életűek. Ezért öntötték méhviaszból a gyertyát, Jézus jelölőjét.) Az algyői méhtartó gazdák e szavakkal eresztik ki József napon a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindén mézet behordjatok!" A göcseji gazda ezen a napon otthon marad, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.

Régi regula szőlőnyitáskor: „Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad". Somlóvidéken „Szent József vesszeje" (Gladiolus communis) néven ismert fű a sárgaliliom levelével összemorzsolva sebet gyógyít.

Fokhagymára, krumplira, kaporra kisebb jelentőségű vetőnap. Negyvenes rámutató nap Péter-Pálra és a szénahordás idejére. József az első meleghozó. Napján kezdik el a kinti, elsősorban a kerti munkát, annak javát.

József az ember vezette „kinti család" megszentelője.

¤

http://www.katolikus.hu/szentek/0319.html