2007

A h�sv�t t�rt�nete

A H�sv�t a kereszt�ny vil�g egyik legnagyobb �nnepe. J�zus felt�mad�s�t �nneplik mindenhol a templomokban. A t�rt�net szerint k�t nappal el�tte, p�nteken, fesz�tett�k keresztre �t a r�mai katon�k, azzal gyan�s�tott�k, hogy forradalmat ind�thatott volna a tan�t�saival �s hogy � akart lenni a kir�ly. Ez�rt cs�fs�gb�l t�vis koron�t tettek a fej�re, kez�t, l�b�t odaszegezt�k a kereszthez �s a feje f�l� odat�ztek egy pap�rt, amin ez �llt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: N�z�reti J�zus, Judea kir�lya. Szeg�ny, meg is halt n�h�ny �r�n bel�l, a csal�dja eltemette, zsid� szok�s szerint egy barlangot �sva a domboldalba az Olajf�k Hegy�n �s egy nagy, neh�z k�vel takart�k be a s�rt. L�v�n, hogy m�snap szombat volt �s olyankor a t�zparancsolat szerint pihenni kell, a csal�dja �s a tan�tv�nyai csak vas�rnap mentek ki megint a s�rhoz. De mit tal�ltak ott...!? �res volt a g�d�r! Egy angyal �llt mellette �s azt mondta a gy�szol�knak: "Nincs m�r itt, mert felt�madt!"

Gondolom �szrevetted m�r, hogy a d�tum �vr�l �vre v�ltozik. Akkor vajon hogyan tudj�k, mikor kell �nnepelni? Pedig ezt te magad is kisz�molhatod �gy, hogy megfigyeled mikor van az els� telihold m�rcius 21 ut�n �s akkor az ut�na k�vetkez� els� vas�rnap lesz a H�sv�t. Az�rt tudj�k, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor �nnepelt zsid� Peszach els� napj�n tart�ztatt�k le J�zust. Az �gynevezett Utols� Vacsora alkalm�val (ismered-e a h�res festm�nyt?) J�zus �s a tanitv�nyai a Peszach el�est�j�n szok�sos Sz�der estet �nnepelt�k meg, megt�rve az �leszt� n�lk�l s�t�tt kenyeret (maceszt) �s megitt�k az el��rt t�bb poh�r bort. Nagyon sok nyelven ma is �gy h�vj�k a h�sv�tot, hogy Paszcha (g�r�g, orosz), Pascua (spanyol), P�scoa (portug�l), Pasqua (olasz), Paque (francia), P�sk (sv�d), P�ske (norv�g), Paste (rom�n).

T�bb eur�pai nyelven a teuton (norsze) �stra istenn� �nnep�nek a neve ragadt a h�sv�tra: Oster (n�met), Easter(angol). Az istenn�t szimboliz�lta a toj�s �s a nyuszi, ez ut�bbit N�metorsz�gban kezdt�k el �jra h�sv�ti szimb�lumk�nt haszn�lni az 1800-as �vekben �s onnan terjedt el ma m�r a vil�gon mindenhol.

De a vil�g minden t�j�n �nnepelnek valamilyen tavaszi �nnepet a nem kereszt�nyek is. Mi�ta a vil�g, vil�g, az emberek �rvendeztek �s meg�nnepelt�k a tavaszt, a term�szet fel�jul�s�t. A leguniverz�lisabb szimb�lum a toj�s, mivel az a term�kenys�get, �j �letet juttatja esz�nkbe. Gyakori �tlet a toj�sok sz�nez�se, a "piros", vagy "h�mes" toj�s, m�r az �si Babilonban is csin�lt�k. K�s�bb az egyiptomi templomokat is kid�sz�tett�k vel�k tavasszal. Ma a legmesteribben d�sz�tett toj�sokat az ukr�nok k�sz�tik.

A liliom is �si pog�ny szimb�lum, a term�kenys�g jele, szint�gy a gyerty�k, amik az ilyenkor rakott nagy t�zekre eml�keztetnek.

A h�sv�t jelk�pei

A h�sv�ti toj�s

Tudod-e, honn�t sz�rmazik a h�sv�ti ny�l �s a toj�s ? A toj�s a tisztas�g, a term�kenys�g �s mindenek el�tt az �let szimb�luma. A k�z�pkorban m�g fizet�eszk�z is volt. A kereszt�nys�gben a toj�s az �jj�sz�let�s szimb�luma.
M�r a 13. sz�zadb�l vannak �r�sos eml�keink a toj�s fest�s�r�l. 1615-ben Strassburgban eml�tik el�sz�r "h�sv�ti toj�s"-k�nt. Eredetileg a toj�sok egysz�n�ek voltak. A legink�bb elterjedt sz�n Nyugat-Eur�p�ban piros, Kelet-Eur�p�ban pedig arany volt. Csak a 17. sz�zadban kezdt�k t�bbsz�n�v� festeni, illetve k�l�nf�le mint�kkal ell�tni.
Magyarorsz�gon elterjedt a h�mes toj�s fest�se, melyhez a legh�l�nf�l�bb technik�kat haszn�lj�k fel.

A h�sv�ti ny�l

A h�sv�ti ny�l a term�kenys�g szimb�luma �s el�sz�r a h�sv�ti k�peken a toj�s mellet �br�zolt�k �s a term�kenys�g szimb�luma volt.
Biz�ncban a ny�l az �llatszimbolik�ban Krisztus jele volt. L�teznek m�s n�pszok�sok is, melyek kapcsolatba ker�lnek a ny�llal.

A h�sv�ti b�r�ny

A h�sv�ti b�r�ny a fegyvertelens�g szimb�luma a vad�llatokkal szemben. Ezen k�v�l az �testamentumban �ldozati �llat is volt. Napjainkban is a zsid� ritu�l�hoz tartozik p�sz�h �nnep�re b�r�nyt v�gni �s elfogyasztani.

H�sv�ti d�sz�t�sek

H�sv�ti f�szek

�de z�ld sz�nfoltja lehet a lak�snak, a h�sv�ti �tkez�asztalnak a zs�zs�b�l k�sz�lt hajtat� t�lacska. A zs�zsa ig�nytelen �s nagyon gyorsan n�. H�sv�t el�tt k�t-h�rom nappal egy ed�nyk�be (lehet f�l t�r�tt toj�sh�jba,) egy r�teg vatt�t teszek, j�l meglocsolom v�zzel �s zs�zsamagokat sz�rok bele. Az ed�nyk�t az ablakp�rk�nyba teszem �s rendszeresen �nt�z�m.

Hajtatott kukoricacs�

Egy t�lk�ba egy f�lbe v�gott, egyenes alj�, kukoricacs�vet teszek �s alaposan meg�nt�z�m (�lland�an �lljon benne 1,5-2 centi v�z). 10-12 nap alatt gy�ny�r� kukoricalevelek fognak a cs� mellett kihajtani.

Bark�s, vir�gos v�z�k, cserepek

Patakparton tal�lhat�k f�zesek. Itt p�r sz�l bark�t szedek �s v�z�ba teszem. Egy h�t alatt kiny�lnak a kis pamacsok, melyek simogat�sa, olyan, mint a selyem, ny�lsz�r benyom�s�t keltik.

Ugyancsak v�z�ba lehet tenni az elfeledett aranyes� �gacsk�kat. �de d�sze lehet a h�sv�ti f�csk�nak is.

Ha van a kiskert�nkben, sz�zszorsz�p, kis cser�pbe �ltetve, sz�p d�sze lehet az �nnepi asztalnak, h�tha m�g a kis cserepet, van kedv�nk d�sz�teni. (Pld-ul crepp-pap�rral, Decoupage technik�val, vagy ak�rcsak lefestj�k, valamilyen fest�kkel, de lehet m�rv�nyozni is, akkor amikor a toj�sokat k�sz�tj�k.

http://husvet.lap.hu/

http://husvet.linkcenter.hu/

http://www.enchantedlearning.com/crafts/africa/

�

Piros toj�s a jutalmam, el ne felejts�tek

Ha nem tal�ltad meg a sz�modra kedves versik�t n�zz sz�t ezeken az oldalakon is!

http://www.mfa.kfki.hu/~riesz/locsolo.htm
http://www.freeweb.hu/amino/vers.htm
http://www.extra.hu/Oliver_isten/locsoll.htm

http://www.netorian.hu/kategoria/20

versek, id�zetek

http://husvet.linkcenter.hu/index.php

http://www.jcu.edu/language/hunghemu/hunghe6a.htm

http://www.koloknet.hu/media/index.htm

�

http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/ostara/egg/motiv.html

A magyar h�mes toj�sok mintakincs�nek legfõbb jellegzetess�gei

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40

http://www.hungaria.org/hal/folklor/index.php?halid=3&menuid=40#355

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=213886&rvt=127

�

Tov�bbi �tleteket az „�tletpar�d�”, a sablonok, k�pek, mint�k r�szben is b�ven tal�lsz.