Els� Remete Szent P�l

Azt a keveset, amit az els�, n�v szerint ismert remet�r�l tudunk, Szent Athan�znak �s Szent Jeromosnak k�sz�nhetj�k. Remete Szent P�l gazdag th�bai csal�db�l sz�rmazott, 228 k�r�l sz�letett. Kiv�l� k�pz�sben r�szes�lt, j�l ismerte a g�r�g �s egyiptomi irodalmat. A hagyom�ny szerint 16 �vesen elvesztette sz�leit, �s egyed�li �r�k�sk�nt - n�v�re m�r f�rjn�l volt - nagy vagyon birtokosa lett.

249-ben kit�rt a Decius-f�le kereszt�ny�ld�z�s. Az ifj� P�l a v�rtan�k mellett olyan kereszt�nyekkel is tal�lkozott, akik - megt�rve a k�nz�sokt�l - megtagadt�k hit�ket. Tal�n � sem �rezte mag�t el�g �r�snek a v�rtan�s�ghoz. Mivel f�lt s�gor�t�l, hogy feljelenti �t, vid�ki h�z�ba h�z�dott. N�v�re f�rje val�ban feljelentette P�lt a r�mai hat�s�gokn�l, ez�rt menek�lnie kellett. Als�-Th�ba pusztas�g�ban egy barlangra tal�lt, melynek bej�rata rejtve volt. A barlang k�zel�ben datolyap�lm�k �s egy tisztaviz� forr�s volt - eszm�nyi rejtekhely.

Isten pedig menek�l�s�ben meg�rintette a fiatal P�lt: �gy d�nt�tt, hogy teljesen Istennek szenteli �let�t, �s nem t�r t�bb� vissza a vil�gba. A p�lmaf�k leveleib�l ruh�t k�sz�tett mag�nak (innen ered �br�zol�sa: levelekb�l sz�tt, z�ldes ruh�ban).

A Szent Jeromos �ltal �rt legend�ban Remete Szent P�lnak egy holl� visz mindennap f�l cip�t. Egy barokk-kori festm�nyen a holl�t egy angyal vezeti selyemszalagon - az Isten gondvisel� j�s�g�ra utalva ezzel.

�let�r�l tudunk sokkal t�bbet. N�h�ny mozzanatra azonban k�vetkeztetni lehet. Ismerve a remet�k �letm�dj�t, felt�telezhetj�k, hogy Remete Szent P�l k�r�l kialakult egy laza k�z�ss�g. Nem �ltek k�z�ss�gi �letet, tal�n csak az istentiszteletre gy�ltek �ssze - m�gis: a p�losok "lelki el�dei" lehetnek.

Janu�r 25.   P�l napja  

Ezt a napot P�lfordul�nak is nevezik, arra a bibliai t�rt�netre utalva, mely szerint a J�zust �ld�z� Saul ezen a napon t�rt meg, �s innent�l P�l apostol n�ven emlegetik. Ezen a napon p�lpog�cs�val hal�lj�sl�st is tartottak. A csal�dtagok sz�m�ra k�sz�tett pog�cs�kba libatollat t�ztek, �s aki� s�t�s k�zben megperzsel�d�tt arra hal�l v�rt a k�vetkez� �vben.

http://www.palosrend.hu/remetepal.htm

Janu�r 25. - P�l napja

E napot P�lfordul�nak vagy P�lfordul�snak is nevezik, arra a bibliai t�rt�netre utalva, amely szerint a J�zust �ld�z� Saul ezen a napon t�rt meg, �s P�l apostol lett bel�le. P�l fordul�sa term�svar�zsl� -, de f�leg j�sl� nap. A sz�p, der�lt id� sokfel� azt jelentette, hogy m�g hosszan tart� hidegre lehet sz�m�tani. Term�sj�sl� jelek is felfedezhet�k e napon. Az eg�sz napi j� id� pl. j� term�st jelent. "Ha P�l napj�n f�j a sz�l, sz�k sz�naterm�s v�rhat�." Ha ez a nap k�d�s, az a j�sz�g pusztul�s�ra figyelmeztet. Topoly�n nem el�gedtek meg a regul�k j�slataival, �k maguk vallatt�k meg a j�v�t. P�lpog�cs�t s�t�ttek. �letkor szerinti nagys�gban annyi pog�cs�t k�sz�tenek, ah�ny csal�dtag van. Mindegyik pog�cs�ba egy-egy l�dtollat t�ztek. Ha s�t�s k�zben valaki pog�cs�j�n meg�gett a toll, akkor hal�l v�rt r� az �vben, ha pedig megp�rk�l�d�tt, akkor valami betegs�g leselkedett az illet�re. Az id�j�r�st is meg lehetett j�solni ezen a napon. �ltal�nos hiedelem szerint P�l fordul�sakor a t�l ellenkez�j�re fordul, vagy j�gt�r�, vagy j�gcsin�l� lesz. Ha az ember megl�tja az �rny�k�t, hossz� t�lre kell sz�m�tani. Az �llatok is jelezt�k e napon az id�t. A medve ugyanis, ha e napon kij�n a barlangj�b�l, j� id� lesz.

P�l apostol: Kor�bbi nev�n Saul, a kereszt�nys�g kegyetlen �ld�z�je volt, farizeus. Saj�t k�r�s�re megb�z�levelet kapott, hogy Damaszkuszba menjen, �s szedje �ssze a kereszt�nyeket. Az ide vezet� �ton t�rt�nt az �n. p�lfordul�s, ugyanis ekkor megjelent neki J�zus Krisztus, s e l�tom�s r�v�n olyannyira megv�ltozott, hogy buzg� kereszt�ny, s�t hitt�r�t� lett bel�le. A l�tom�s nagy f�nyess�ge miatt megvakult, de csod�latos m�don amikor megkeresztelkedett, akkor visszanyerte szeme vil�g�t. Tulajdonk�ppeni m�k�d�s�t a damaszkuszi �t ut�n 3 �vvel kezdte meg, h�rom nagy t�r�t� utat tett a pog�nyok k�r�ben.

Felhaszn�lt irodalom:

• Penavin Olga: N�pi kalend�rium Forum kiad�, �jvid�k, 1988.
• Magyar N�prajz VII. Akad�miai Kiad�, Bp., 1990.
• R�heim G�za: Magyar n�phit �s n�pszok�sok Universum Kiad�, Szeged, 1990.